A Bethlenes diákok képviselték Hódmezővásárhelyt október 6-án, Aradon.
A Kecskeméti Református Gimnázium 1999 októbere óta indít kerékpáros diákokat minden évben Aradra, hogy leróják tiszteletüket az aradi vértanúk emléke előtt. A 3 napos, közel 250 km-es úton az első éjszakát mindig Hódmezővásárhelyen, a helyi református középiskola vendégeiként töltötték el. A példát látva nem csoda, hogy 2000-ben csatlakozott a kecskemétiekhez a Bethlen Gábor Református Gimnázium első kerékpáros csapata is.
A közelmúltban 2018. október 4-6 között megvalósult kerékpártúra már a 18. volt a vásárhelyieknek. Az eddigi túrák résztvevői, nem véletlen 13-an, mindig a végzős osztályokból kerültek ki. Az idei csapatot 12 végzős diák és az iskola egyik öregdiákja, Berényi doktor, valamint két kísérőtanár alkották. A gimnázium egyik kisbuszával Szabó Ildikó tanárnő kísérte a kerékpárosokat, aki a kezdetektől fő szervezője a bethlenes emléktúráknak, és az elmúlt években diákjaival együtt maga is kerékpárral tette meg az aradi távot. Nyári József tanár úr sem első alkalommal kerékpározott már az Aradra tartó emlékezőkkel. Pihenőt Tótkomlóson és a Mezőhegyesi Ménesbirtok központjában tartottak a túrázók.
Battonyán éjszakázott a vásárhelyi csapat a város sportcsarnokában. Itt ismét találkoztak a kecskeméti kerékpáros diákokkal.
Másnap átlépték a magyar – román határt és Aradig meg sem álltak. Ebéd után tovább indultak a Zarándi-hegység felé, oda, ahol 1849 szeptemberében Görgey Artúr, a magyar honvédsereg főparancsnokaként feltétel nélkül letette a fegyvert a túlerőben lévő orosz csapatok előtt, ami az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc végét jelentette… Világoson a Bohus kastélyban, ahol a fegyverletételről szóló egyezményt aláírták, ma román múzeum működik. Ennek megtekintése után a Világosi-vár romjaihoz is volt még ereje felmenni a túrázóknak. Jutalmul az aznapi 80 km-es kerékpáros erőpróba teljesítéséért a lemenő nap fényében, gyönyörű panoráma tárult a kirándulók szeme elé. Az 500 m magas várhegyről délnyugatra, Arad irányában a Nagy-Alföld végtelen síksága, mint a tenger. Az Arad-hegyaljai és a Zarándi hegyek déli lejtőin szőlőültetvények, és a Szöllősi mező, ami a fegyverletétel tényleges helyszíne volt, szintén odalátszik…
A következő éjszakát Pankotán (Világostól 9 km-re) töltötte a Bethlenes csapat. A világosi és pankotai tartózkodásukat egy kedves magyar helytörténész, Pettenkoffer Péter segítette.
Másnap reggel, október 6-án visszaindult a csapat Aradra, hogy részt vegyen a megemlékezés programjain: az Arad főterén álló Minorita Templomban tartott szentmisén, a Maros partján, a vártól délre található sírhely obeliszkjénél (az Aradi Vesztőhelynél) az emlékezés virágainak elhelyezése, főhajtás és fényképezkedés a Szabadságszobornál. Rövid városnézés után élményekkel gazdagon indultak haza a vásárhelyi túrázók. A határig kerékpárral, onnan pedig az útjukat kísérő, és az iskola ott rájuk váró másik kisbuszával utazva jutottak haza, Hódmezővásárhelyre.
Összesen 210 kilométer volt az emléktúra kerékpárral megtett szakasza. Leszámítva néhány kisebb bukást és néhány defektet, láncleesést – gond nélkül, gyönyörű napfényes, késő őszi időben járta meg az utat a vásárhelyi csapat. Mindenkinek dicséret a teljesítményéért!
Köszönet az iskola vezetésének, a szervező tanároknak, a Rákóczi Szövetségnek és a Hódmezővásárhelyi Gyermekegészségügyért Alapítványnak a megvalósításban nyújtott anyagi segítségükért.
A rövid beszámolót lejegyezte a 13. túrázó diák, a csapat korelnöke, az iskola öregdiákja, aki külön hálás a lehetőségért, és azért is, hogy orvosként semmi feladata nem volt az úton: